2016. december 7., szerda
2016. december 5., hétfő
2016. július 05. írta: Serendipity87
FacebookPinterest
Honnan ered a "Tabán" kifejezés?
A Tabán. Girbe-gurba utcácskák, kiskocsmák, macskakövek és lépcsők… Valamikor ezt jelentette ez a szó. De honnan is ered ez a kifejezés? És pontosan mit is jelent?
Budapest egyik legmisztikusabb és legkultikusabb része: a Tabán, vagy más néven Rácváros. Ez a városrész számtalanszor átalakult az idők során, ma nagy része közpark. Sokak foglalkoztak a történetével, de az elnevezésével kapcsolatban több variáns is felmerült. Három különböző magyarázatot is találtam arra, hogy honnan ered a Tabán kifejezés:
A Tabán egyik utcája (1910) - Forrás: fortepan.hu
A wikipédián, illetve más portálokon megjelent írásokban (mint például a múlt-kor) így mutatják be a Tabán szó eredetét (sajnos a forrást nem nevezik meg): „A városnegyed ma is használt neve a török eredetű Débágháne/Tabakhane szóból származik, jelentése: Tímár-telep. Arra utal, hogy egykor cserzővargák, tímárok műhelyei voltak itt. Ez változott később Tabahonra, majd rövidült-magyarosodott Tabánra. A név sok más hazai településen is használatban volt és fennmaradt, pl. Pécsett, Szegeden, Szolnokon.”
Tabán, Aranykakas utca 1900 körül - Forrás: bpkep.fszek.hu
Tovább kutatva leletem rá Bányai Elemér írására, amely még 1909-ből való. Ő így magyarázza a Tabán szót: „A szerb nyelvben tabán valaminek az alját, talpát jelenti, például a cipő vagy csizma alját és annak is azt a nyerges részét, mely a talptól a sarokig terjed. Esküt ugyan nem mernénk tenni erre a magyarázatra, de nagyon valószínűnek látszik, hogy a Tabán elnevezés hegyalja, esetleg váralja értelemmel bírt, s ez adta igazi jelentését.”
Egy másik korábbi forrásban az előző kettő magyarázat ötvözetét fedeztem fel. Kárpáti Aurél Búcsú a halálra ítélt Tabántól című 1933-as munkájában a következőket állítja a hely nevének eredetéről: „Ezek már utolsó hetei a Tabánnak, a hajdani törökvár talpának. Mert török maradványszó a Tabán, amely hegyalját, váralját jelent, s minden olyan városban fennmaradt, ahol a törökök várat kerítettek.”
Tabán, Kereszt tér (1910) - Forrás: fortepan.hu
A kérdés, tehát nyitva maradt. Annyi azonban bizonyos, hogy mindhárom indoklásban van igazság valamilyen formában. Hiszen a Tabán a budai Várhegy, a Gellért-hegy és a Naphegy közé ékelődő völgyet jelenti, így ésszerűnek tűnik a hegyalja, váralja elnevezés. A foglalkozásukat tekintve mondhatjuk, hogy tímárok is lakták ezt a vidéket, bár nem kizárólag ők, mivel más iparágak képviselői is megjelentek itt, úgymint kádárok, bognárok, vaskovácsok, ácsok, kocsmárosok stb.
Tabán, látkép (1914) - Forrás: fortepan.hu
Lakosságát tekintve leginkább szerbek lakták a Tabánt. A törökök elől elmenekült lakosság helyére érkeztek meg nagyobb szerb csoportok erre a vidékre, akiket rácoknak neveztek, innen a Rácváros elnevezés. A szerbek mellé német csoportok (leginkább svábok) is települtek, akik később ki is szorították a szerb lakosságot.
Tabán, utcarészlet (1910-20) - Forrás: bpkep.fszek.hu
A 19. század végére vált a Tabán azzá a romantikus, szűk macskaköves utcákkal, kis vendéglőkkel és kocsmákkal tarkított budapesti városrésszé, amely számtalan költőt, írót és festőt ihletett meg, s amelyre ma is nosztalgiával gondolunk, bármi álljon is a Tabán név hátterében…
Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.
Forrás
:
Emlékezz Budapest
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tab%C3%A1n_(Budapest)
http://mult-kor.hu/20100906_ketszaz_eve_egett_le_a_taban
Bányai Elemér: Egy pusztuló városrész. Vasárnapi Újság, 1909.
Kárpáti Aurél: Búcsú a halálra ítélt Tabántól. Az Est, 1933.
FacebookPinterest
Honnan ered a "Tabán" kifejezés?
A Tabán. Girbe-gurba utcácskák, kiskocsmák, macskakövek és lépcsők… Valamikor ezt jelentette ez a szó. De honnan is ered ez a kifejezés? És pontosan mit is jelent?
Budapest egyik legmisztikusabb és legkultikusabb része: a Tabán, vagy más néven Rácváros. Ez a városrész számtalanszor átalakult az idők során, ma nagy része közpark. Sokak foglalkoztak a történetével, de az elnevezésével kapcsolatban több variáns is felmerült. Három különböző magyarázatot is találtam arra, hogy honnan ered a Tabán kifejezés:
A Tabán egyik utcája (1910) - Forrás: fortepan.hu
A wikipédián, illetve más portálokon megjelent írásokban (mint például a múlt-kor) így mutatják be a Tabán szó eredetét (sajnos a forrást nem nevezik meg): „A városnegyed ma is használt neve a török eredetű Débágháne/Tabakhane szóból származik, jelentése: Tímár-telep. Arra utal, hogy egykor cserzővargák, tímárok műhelyei voltak itt. Ez változott később Tabahonra, majd rövidült-magyarosodott Tabánra. A név sok más hazai településen is használatban volt és fennmaradt, pl. Pécsett, Szegeden, Szolnokon.”
Tabán, Aranykakas utca 1900 körül - Forrás: bpkep.fszek.hu
Tovább kutatva leletem rá Bányai Elemér írására, amely még 1909-ből való. Ő így magyarázza a Tabán szót: „A szerb nyelvben tabán valaminek az alját, talpát jelenti, például a cipő vagy csizma alját és annak is azt a nyerges részét, mely a talptól a sarokig terjed. Esküt ugyan nem mernénk tenni erre a magyarázatra, de nagyon valószínűnek látszik, hogy a Tabán elnevezés hegyalja, esetleg váralja értelemmel bírt, s ez adta igazi jelentését.”
Egy másik korábbi forrásban az előző kettő magyarázat ötvözetét fedeztem fel. Kárpáti Aurél Búcsú a halálra ítélt Tabántól című 1933-as munkájában a következőket állítja a hely nevének eredetéről: „Ezek már utolsó hetei a Tabánnak, a hajdani törökvár talpának. Mert török maradványszó a Tabán, amely hegyalját, váralját jelent, s minden olyan városban fennmaradt, ahol a törökök várat kerítettek.”
Tabán, Kereszt tér (1910) - Forrás: fortepan.hu
A kérdés, tehát nyitva maradt. Annyi azonban bizonyos, hogy mindhárom indoklásban van igazság valamilyen formában. Hiszen a Tabán a budai Várhegy, a Gellért-hegy és a Naphegy közé ékelődő völgyet jelenti, így ésszerűnek tűnik a hegyalja, váralja elnevezés. A foglalkozásukat tekintve mondhatjuk, hogy tímárok is lakták ezt a vidéket, bár nem kizárólag ők, mivel más iparágak képviselői is megjelentek itt, úgymint kádárok, bognárok, vaskovácsok, ácsok, kocsmárosok stb.
Tabán, látkép (1914) - Forrás: fortepan.hu
Lakosságát tekintve leginkább szerbek lakták a Tabánt. A törökök elől elmenekült lakosság helyére érkeztek meg nagyobb szerb csoportok erre a vidékre, akiket rácoknak neveztek, innen a Rácváros elnevezés. A szerbek mellé német csoportok (leginkább svábok) is települtek, akik később ki is szorították a szerb lakosságot.
Tabán, utcarészlet (1910-20) - Forrás: bpkep.fszek.hu
A 19. század végére vált a Tabán azzá a romantikus, szűk macskaköves utcákkal, kis vendéglőkkel és kocsmákkal tarkított budapesti városrésszé, amely számtalan költőt, írót és festőt ihletett meg, s amelyre ma is nosztalgiával gondolunk, bármi álljon is a Tabán név hátterében…
Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.
Forrás
:
Emlékezz Budapest
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tab%C3%A1n_(Budapest)
http://mult-kor.hu/20100906_ketszaz_eve_egett_le_a_taban
Bányai Elemér: Egy pusztuló városrész. Vasárnapi Újság, 1909.
Kárpáti Aurél: Búcsú a halálra ítélt Tabántól. Az Est, 1933.
2016. október 25., kedd
2016. október 22., szombat
2016. október 20., csütörtök
2016. október 15., szombat
2016. október 14., péntek
2016. október 11., kedd
2016. október 3., hétfő
2016. szeptember 28., szerda
2016. augusztus 30., kedd
2016. július 13., szerda
2016. július 11., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)